Szerbiáról sokunkban torz kép alakult ki a vad balkáni 90-es évek után. Több száz kilométeres dalmát tengerpart és jó marketing híján, déli szomszédainknak ezt az imidzset nem sikerült úgy lemosni magukról, mint a horvátoknak. A közhiedelemmel ellentétben viszont egy szerbiai utazás százszor annyit tud nyújtani, mint amennyit mi, magyarok kihasználunk.
Egy röpke (néha pár órás) röszkei határátkelés után máris déli barátaink vendégszeretetének ölelésében találjuk magunkat. Miért nem járunk mi, magyarok többet Szerbiába? Mitől tartunk? Nem elég csalogató vajon Közép-Szerbia hegyekkel és kristálytiszta tavakkal kirakott vidéke? Vagy Belgrád óvárosának hangulatos kávézói, történelemtől nyüzsgő utcái nincsenek ínyünkre? Esetleg előfordulhat, hogy teljesen más képünk alakult ki Szerbiáról, mint a valóság?
Emlékszem, mielőtt először jártam Szerbiában, engem és több barátomat is óva intettek az itthoniak, hogy azért vigyázzunk magunkra, ne hagyjuk, hogy elraboljanak.
Tény, hogy Szerbia és az egész Balkán 20. századi történelme enyhén szólva is zavaros és erőszakkal teli volt.
1918-ban I. Péter király megalapította a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot, ahol összezárt nagyjából 5 népcsoportot és 3 vallást egy országba. Bár ezt egyértelműen nemes cél által vezérelve és jó szándékkal tette, mégis megbélyegezte az államok sorsát.
A királyság a második világháborúban több részre szakadt, és különböző ellentétes felkelőcsoportok (csetnikek, partizánok, usztasák) és radikális ideológiák táptalaja lett.
Ezt követően, a második világháború után, az újonnan megalakult szocialista Jugoszláviában, a szövetségesek oldalán harcoló szerbek már megint egy országban találták magukat az eddig németek oldalán harcoló horvátokkal és a törökökkel szimpatizáló bosnyákokkal, amit több évnyi mesterséges béke követett.
A csendet végül a kirobbanó függetlenségi háborúk törték meg a 90-es években, amit a kölcsönösen elkövetett háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények jellemeztek.
Az elmúlt 30 évben ki-ki többé-kevésbé lemosta már magáról a sarat, azonban az kétségtelen, hogy Szerbia jött ki talán a legrosszabbul az egészből. Az egykori büszke királyság, amely mindkét világháborúban a nyertesek oldalán volt és visszaverte a törököket, tenger nélkül maradt, elvesztette Koszovót, Montenegrót, Dalmáciát és nem tudta lemosni magáról a rossz hírnevet.
A mai Szerbia területén amúgy rengeteg ideológia, nép és vallás van jelen egyszerre továbbra is. Az ország délnyugati részén a muszlim szerbek vannak többségben, a Vajdaságban helyenként továbbra is sok magyar él. Vannak akik visszavágyódnak a Jugoszláv időkbe és vannak, akiket taszít a gondolat. Sokan vágynak már az Unióba, mások pedig úgy tekintenek az oroszokra, mint az egyetlen mentsvárukra.
Sok történettel, nézőponttal találkozunk Szerbiában a mai napig, ami igazán színessé teszi ezt a történelemmel és kultúrával teli országot, már csak ezért is érdemes Szerbiába utazni!
Mára azonban rengeteget fejlődött az ország és egy stabil, békés és biztonságos hellyé vált.
Minden egyes mutató szerint Belgrád például sokkal biztonságosabb, mint bármelyik nyugati nagyváros és a turistákat célzó tipikus bűncselekmények száma is elenyésző.
Nyilván körültekintéssel jár el az ember, mint bárhol máshol a világon, de azokon környékeken, ahol turistaként bármi dolunk lenne, abszolút biztonságban érezhetjük magunkat, mindemellett szerbiai utazásunk során nagyon kedves és vendégszerető emberekkel találkozhatunk.
Szerbia utazás - Szerbia látnivalók
Szóval akkor mi az, amit Szerbia nyújt számunkra? Vagyis nyújtana, ha elmerészkednénk a vad Balkánra?
Szerbia látnivalók - Csodás természet és télisportok
Déli szomszédunk lélegzetelállító hegyes-völgyes vidékei a kirándulóknak, természetkedvelőknek tökéletes, jó-ár érték arányú, olcsó külföldi utazási cél lehet.
Az autentikus falvakban istenieket lehet vacsorázni, napközben pedig a völgyekben meghúzódó kristálytiszta tavak egyikében hűlhetünk le egy meleg napon.
A téli sportok kedvelői sem maradnak ki, hiszen a Dél-Szerbiában található Kopaonik 2000 méteres csúcsa 55 kilométernyi sípályával várja a látogatókat. Zlatiborban mindösszesen 7 kilométer pálya van, azonban itt nyáron életem legjobb quadozásában volt részem.
Szerbia látnivalók - Belgrád
Szerbiai utazásotok során természetesen a főváros kihagyhatatlan látnivaló! Belgrád egy élettel teli nyüzsgő, dinamikus nagyváros tele szórakozóhelyekkel, kulturális programokkal, látnivalókkal, éttermekkel és kávézókkal.
Érdemes este Skadarlija utcáin sétálgatni és betérni egy-egy helyi csárdába egy finom rakija-ra, ahol a 20. század elejét idéző hangulat és élő vonós zene fogad minket. Belgrádról bővebben ebben a bejegyzésben írtunk.
Szerbia látnivalók - Vajdaság, Szerémség és Újvidék környéke
A Vajdaságban és a Szerémségben rengeteg feltörekvő borászat található, ahol a borkóstolás mellet akár meg is szállhatunk egy éjszakára.
Az Újvidék környékén található Salas-ok (ejtsd: Szállás) egyikében, a mezők és termőföldek szomszédságában a rusztikus gasztronómia szerelmeseinek muszáj kipróbálni a legfrissebb alapanyagokból készült fogásokat, például a helyi szabadtartású bárányhúsból főzött ételeket, a kistermelői tejtermékeket és a helyben sütött forró, roppanós lepényeket.
Fantasztikus történelem
Kevesen tudják, de Szerbia 17 római császárnak is szülőotthona volt. Sőt, a Római Birodalom egyik fővárosa, Sirmium is itt található, ami mára egy régészeti lelőhely és múzeum lett, ahol a 4. század előtt épített város romjai között sétálgathatunk. Ezenkívül régészeti ásatások bizonyítják, hogy Belgrád mai helyén, a Duna és a Száva találkozásában már több mint 7000 éve is volt település.
Szerbia utazás - Kulináris élmények és kitűnő vendéglátás
Szerbiai utazásunk során lépten nyomon jobbnál jobb éttermekre bukkanunk a falvak és autóutak mentén. Szerbiában kiemelkedően fontos a gasztronómia és megmaradt az a hagyomány, hogy akár 1-2 órát is simán utaznak az emberek egy jó pecsenyéért.
A különböző régiók és éttermek bizonyos grill ételekre szakosodtak. Az ország közép-nyugati része a bárányról híres, a déli a kevert húsról, (pl. csevapcsicsa, pljeskavica) az ország közepe a sertéspecsenyéről, északi része pedig a szaftos „kanalas” ételekről.
A helyieket bátran érdemes megkérdezni hol lehet jót enni, nagyon segítőkészek!
És végezetül: A vendéglátás minősége és a fogyasztóhoz való hozzáállás teljesen más, mint itthon. Nem ritka, például, hogy az éttermeknek nincs zárórája. Elmondásuk szerint: „Addig vagyunk nyitva, amíg az utolsó vendég el nem megy”.
Sok helyen szól élőzene, emellett büszkén és szívből főznek, hogy a legjobbat nyújtsák és óriási adagokat adnak mindenhol.
A fő látnivalók Szerbiában
Kihagyhatatlan szerbiai látnivalók:
Belgrád
Újvidék és Sremski Karlovci
Vajdaság és Szerémség
Tara Nemzeti Park
Djavolja varoš
Uvac
Golubac
Zlatibor
Studenica kolostor
Szerbia utazás - Szerbia időjárása
Déli szomszédainknál nagyjából olyan az idő, mint nálunk, a hegyes vidékeken pedig mint Ausztriában. Belgrádban mindig egy pár fokkal melegebb van, mint Budapesten, de kb. ugyanarra lehet számítani, mint itthon.
Télen a közép, és dél-nyugati országrészben sok hó esik, az utak ilyenkor elég csúszóssá válhatnak érdemes hólánccal készülni, ha síelni indulunk.
Szerbia utazási költségek
Szerbia valamennyivel olcsóbb, mint Magyarország, így elég kényelmesen el lehet tölteni itt az időt egy olcsó külföldi utazás keretein belül.
A nagyobb városokban valamivel drágább az élet, nagyjából egy magyarországi vidéki nagyvárossal megegyező, de a kisvárosokban és vidéken jóval olcsóbb minden.
A szerb dínár kb. 3.5 forintnak felel meg, (pár éve még csak 2.5 volt) így nem kell nagy matektudás sem.
Szerbia beutazás
Szerbia beutazási feltételek, határátlépés Szerbia felé
Szerbia beutazás - Szerbia határátlépés:
A röszkei határátkelőhatárátkelő nyáron és hétvégente nagyon meg tud telni, ha teheted kerüld a csúcsidőszakokat. Mielőtt Szerbiába utaznál, mindenképp tájékozódj itt az aktuális várakozási időkről.
Szerbia beutazási feltételek:
Szerbiába való utazáshoz magyar állampolgároknak nem kell útlevél, a személyi igazolvány elegendő.